Hajtóerőként szolgálhat az inspiráció gondolataink felfrissítéséhez, a tudásunk gyarapításához és az új ötleteink megvalósításához. Bár a kifejezést gyakran használjuk a mindennapokban, jelentéstartalma mégsem olyan magától értetődő. Cikkünkben kísérletet teszünk a fogalom mélyebb rétegeinek feltárására, emellett számításba vesszük, hogyan gyakorolhat ránk jótékony hatást, ha inspiráltnak és ihletettnek érezzük magunkat. Tomku György írása.
Amikor a teljesítményről, a hatékonyságról és az alkotásról gondolkodunk, akkor hagyományosan a tehetségre, az intelligencia mérésére, valamint a tanulásra helyezzük a hangsúlyt, ugyanakkor figyelmen kívül hagyjuk az inspiráció szerepét, hiszen az meglehetősen megfoghatatlan természetű.
A legújabb kutatások ezzel együtt azt mutatják, az inspiráció aktiválható, megragadható és befolyásolható, így jelentős hatást gyakorolhat az életünk fontos területeire. Mindennek mély kulturális, evolúciós és személyes jelentőséget tulajdoníthatunk, elképzelhető, hogy az inspiráció mindig is fontos hajtóereje volt az emberiség kibontakozásának.
Az inspiráció összetevői
Alapvetően három fő aspektusát különböztethetjük meg az inspirációnak. Először is, az ihletettségre jellemző egyfajta spontán előhívás. Váratlanul arra lehetünk figyelmesek, hogy eszünkbe jut egy konkrét dolog, ami inspirál minket, ráadásul túlmutatva az ösztönszerű késztetéseinken és az öncélúbb aggodalmainkon.
Másodszor fontos megemlítenünk a transzcendencia összetevőjét, amely lényegében a tisztánlátást, az új lehetőségek tudatosításának élményét fejezi ki. Egy-egy ihletett pillanatban gyakran valamiféle élénk, izgalmas látomást tapasztalhatunk, mintha észrevennénk azt, amit korábban nem láttunk. Gyakorlatban olyan vonzó lehetőségek, jobb ötletek áraszthatnak el bennünket, amelyek az újdonság erejével hatnak. Az inspirációnak éppen ezért sokan előszeretettel adnak egyfajta spirituális töltetet, amely jól tükröződik bizonyos kifejezésekben, mint a megvilágosodás és a kinyilatkoztatás.
Harmadszor az inspiráció magába foglalja a megközelítés motivációját, hiszen ihletetten gyakran arra törekszünk, hogy új ötleteinket és vízióinkat kifejezzük, sőt, akár megvalósítsuk.
Összességében tehát az inspiráció spontán megragad bennünk egy izgalmas felfedezést, megvilágítja a lényeget, majd cselekvésre, fejlődésre buzdít minket.
Az inspirációt ugyanakkor abból a szempontból is megközelíthetjük, hogyan megy bennünk végbe az ihletettség folyamata. Míg kezdetben ráébredünk egy jelenség értékére, tehát inspiráltak leszünk általa, addig később mi magunk szeretnénk kiterjeszteni a tapasztalatainkat és megvalósítani az elképzelésünk tárgyát. Az inspiráció élményét tehát passzív befogadóként és aktív cselekvőként egyaránt megtapasztalhatjuk.
Az inspiráció jótékony hatásai
Az inspiráció új lehetőségeket ébreszthet bennünk, elérhetővé téve számunkra, hogy túllépjünk a hétköznapi tapasztalatainkon és korlátainkon. Túllendíthet bennünket az apátián, a megszokott kereteken, átalakíthatja azt, ahogyan a saját képességeinket érzékeljük.
Ezzel együtt az ihletettség hatást gyakorolhat a pszichológiai erőforrásainkra, hozzájárulhat a munkánk hatékony elsajátításához, az ötletes gondolkodáshoz, az elmélyüléshez, valamint ahhoz, hogy kompetensnek és értékesnek érezzük magunkat.
Ha rendszeresen élünk át inspirációt, kreatívabbnak láthatjuk magukat, sőt, idővel egyre inkább úgy érezhetjük, hogy elmélyül az alkotókészségünk.
Példának okáért a szabadalommal rendelkező feltalálók gyakrabban és intenzívebben számolnak be inspirációról, mint a szabadalommal nem rendelkező társaik. Ezzel összhangban minél gyakrabban élnek meg ihletettséget, annál magasabb a szabadalmaik
száma. Hasonlóképp, az inspirált írók hatékonyabbak és produktívabbak, kevesebb időt töltenek szünetekkel, és több időt írással, a tudományos írások, a költészet, valamint a szépirodalom területén egyaránt.
A kreativitás összhangban van az inspiráció transzcendens aspektusával, mivel az magában foglalja a jelenlegi korlátainkon túlmutató lehetőségek meglátását, az újszerű, formabontó ötletek kibontását.
Ha gyakran vagyunk ihletettek a mindennapi életünkben, hajlamossá válhatunk olyan inspirált célokat kitűzni, amelyeket később nagyobb valószínűséggel teljesítünk. Fontos, hogy az inspiráció és a céljaink felé haladás közötti kapcsolat kölcsönös: a céljaink teljesítésével nagyobb az esélye annak, hogy a jövőben is inspirált céljaink legyenek, és mindennek kapcsán megnövekedhet bennünk a hála élménye is.
Bár jó érzés ihletett állapotban lenni, az inspiráció nem csupán arról szól, hogy jól érezzük magunkat. Míg a pozitív érzéseink elsősorban akkor aktiválódnak, amikor előrehaladunk a közvetlen és tudatos céljaink felé, addig az inspiráció fontos üzenetet közvetít számunkra, mely szerint meghaladhatjuk a korábbi aggodalmainkat, és felfedezhetjük az igazán fontos dolgokat az életünkben.
Az inspiráció és az akarat
Az inspiráció erősebben kapcsolódik a jövőbeli, mint a jelenlegi elégedettségünkhöz, ezért hosszú távon nagyban hozzájárulhat a személyes jóllétünkhöz. Éppen emiatt könnyen úrrá lehet rajtunk a szorító igény, hogy szántszándékkal inspirált állapotba kerüljünk. Végül tehetetlenséget érezhetünk, ha úgy véljük, nem járunk sikerrel.
Az inspiráció azonban kevésbé akaratlagos, sokkal inkább megtörténik velünk.
Nem érdemes tehát túl nagy nyomást gyakorolnunk magunkra, hogy inspirálttá váljunk, fontos figyelembe vennünk az inspiráció spontán felidéző jellegét. Ha mindezt tudatosítjuk, akkor felszabadulhatunk a belső elvárásaink alól.
Ugyanakkor az inspiráció nem esik teljesen kívül az akaratunkon. Ellentétben a nézettel, mely szerint az ihletettség pusztán mitikus vagy isteni, leginkább úgy lehet rá gondolni, mint a jelenlegi tudásunk és a világunkból származó információk közötti meglepő kölcsönhatásra.
Vannak tehát lehetőségek, amelyekkel élhetünk annak érdekében, hogy növeljük az inspiráció bekövetkezésének valószínűségét. Bár az ihletettség nem azonos az erőfeszítéssel, a munka kifejtése mégis elengedhetetlen előfeltételként szolgál, felkészíti elménket az inspirációs élményre. Az apróbb teljesítménycéljaink elismerése csakugyan fontos, mivel ezzel fokozhatjuk az inspirációt, elindítva egyfajta jótékony körforgást, amelyben teret kaphat a produktivitás és a kreativitás.
A tapasztalatokra való nyitottság és a pozitív érzelmeink megélése szintén meghatározó lehet, hiszen így nagyobb valószínűséggel figyelünk fel az inspirációra, ha az egyszer megérkezik.
Fontos továbbá, hogy a motivációnk elsősorban belülről hajtson minket, és ne a külső elvárásoknak próbáljunk megfelelni. Szintúgy meghatározó lehet a képességeinkbe vetett erős hit, az önbecsülés és az optimizmus.
Ahhoz tehát, hogy személyesen inspirálódjunk, a legjobb, amit tehetünk, hogy megteremtjük az ihletettséghez szükséges optimális körülményeket. Az első egyszerű lépés efelé, hogy egyszerűen felismerjük az inspiráció puszta erejét és annak potenciális jótékony hatását minden tevékenységünkre.
Az inspiráló vezetők szerepe a munkahelyen
Az inspiráció mindent átható jellegéből arra következtethetünk, hogy rendkívül fontos hajtóerőként szolgálhat a munka világában is. Az ihletettséget mégis gyakran figyelmen kívül hagyjuk, sokszor nem kap kellően nagy hangsúlyt a szervezetfejlesztési folyamatok során. Így azonban könnyen elszalaszthatunk egy nagy lehetőséget, hiszen az inspiráció jótékony hatást gyakorolhatna a munkahelyi teljesítményre és jóllétre is.
Az inspiráló vezetők szerepe hatalmas jelentőséggel bírhat, ha a megnyilvánulásaikkal képesek példaképpé, modellé válni a munkatársak szemében.
Napjaink gazdasági berendezkedése megköveteli a jó vezetőktől, hogy a hatékony irányítási formák finomhangolása mellett egyre inkább az emberi erőforrás sokszínűségére, a munkavállalókban rejlő potenciál előhívására helyezzék a hangsúlyt. Ennek a szemléletnek számos megközelítése lehet.
Vezetőként fontos, hogy átadjuk munkatársainknak a szervezet stratégiai vízióját, hiszen így láthatják az összképet. Motiváltnak és inspiráltnak érezhetik magukat, ha tudatában vannak annak, hogy egy nagyobb és jobb célért dolgoznak. Érdemes továbbá felhatalmaznunk az alkalmazottakat minden szinten, hogy kellő mértékben teret kaphasson a kompetenciaérzésük.
A belső tudás felhalmozása és széles körben történő megosztása szintúgy meghatározó lehet, hiszen így minden munkatárs könnyebben fejlődhet és oszthatja meg azt, amiben kimagaslóan tehetséges. Ezt jól kiegészíti, ha egyúttal nyitottak vagyunk arra, hogy hasznos információkat gyűjtsünk a környező világból, így integrálva a meglévő tudásunkat az új piaci ismeretekkel.
Végezetül elengedhetetlen, hogy teret engedjünk a kreativitásnak. Tegyük lehetővé, hogy a munkatársak megkérdőjelezhessenek egy hibás folyamatot, ha az többé már nem működik, szavatolva a munkahelyünk rugalmas megújulását és fejlődését.
Források:
Kaufman, S. B. (2011, November 8). Why Inspiration Matters. Harvard Business Review. https://hbr.org/2011/11/why-inspiration-matters
Thrash, T. M., Moldovan, E. G., Oleynick, V. C., & Maruskin, L. A. (2014). The psychology of inspiration. Social and Personality Psychology Compass, 8(9), 495-510.