Hivatás – mindenki ezt keresi. De mi a különbség munka és hivatás között?
Életünk tekintélyes részét a munka tölti ki, éppen ezért korántsem mindegy, hogy milyen jelentőséget tulajdonítunk a teendőinknek. Sokan egyenesen úgy látják, hogy a munka értelmének a megélése legalább olyan fontos, mint a jó fizetés vagy a biztonság. Bármi is legyen erről a saját véleményünk, felmerülhet bennünk, valójában mikor tekinthetjük értelemmel teljesnek a mindennapi feladatainkat. Cikkünkben fény derül a válaszra, egyúttal rávilágítunk, hogy milyen pozitív hatásokkal járhat, ha hivatásként tekintünk a foglalkozásunkra. Tomku György írása.
Az emberiség történelmében a munka mindig fontos szerepet játszott. Kezdetben a napi tevékenységek fókusza többnyire az élelemszerzésre, a biztonság megteremtésére, valamint az utódok ellátására irányult, hiszen ezek az alapvető feladatok biztosították a fajunk fennmaradását és fejlődését.
Az idő előrehaladtával, a társadalmainkban egyre nagyobb teret kaptak a speciálisabb tennivalók, melyek köré munkaterületek szerveződtek. Éppen ezért az embereket egyre jobban az határozta meg, hogy mit csinálnak – ezáltal a foglalkozásuk az identitásuk és énképük részévé vált. A fazekasok, pékek és hentesek a maguk módján értelmezhették a saját munkájukat, és hivatást képezhettek belőle a maguk és mások számára is.
Hivatás – látni a munka értelmét
Mára a munka világa minden eddiginél bonyolultabbá és sokrétűbbé vált, teret engedve annak, hogy olyan termékeken vagy szolgáltatásokon dolgozzunk, amelyek közvetlenül már nem a fajunk túlélését szolgálják. Végezhetünk akár fizikai vagy szellemi munkát, tervezhetünk vagy alkothatunk, írhatunk szoftvereket, kereskedhetünk, segíthetünk másokat, kutathatunk és adminisztrálhatunk. A lehetőségek sokszínűsége gyakran megkívánja, hogy továbbtanuljunk, és nagyobb jártasságra tegyünk szert a saját szakterületünkön.
A számos lehetőség közepette egyre többen vágyunk arra, hogy a választott munkánk minél nagyobb összhangban álljon a személyiségünkkel, emellett sokunknál a teljesítmény, az önmegvalósítás és a siker is fontos hajtóerővé válhat. Ezzel együtt, a minket érő hatások elmélyíthetik az emberi létünk beteljesítésének a vágyát, és könnyen úgy gondolhatjuk, hogy ennek eléréséhez az értelemmel teljes munka értékes forrás lehet.
A munka mint hivatás
A munka értelmét megragadó legkorábbi írások az emberi lét céljáról szóló vallási tanításokhoz nyúlnak vissza, a „hivatás” szó eredete is ezt a gazdag hitbéli örökséget tükrözi. A kifejezés magában foglalja az elképzelést, mely szerint az embereket Isten hívja el a vallási szolgálatra vagy más világi feladatok elvégzésére. A hivatást manapság a vallási tartalmától függetlenül is értelmezhetjük, a munkatapasztalataink megélésének fontos kifejezője lehet.
A hivatásként megélt munka értéket képvisel, alapot képez az életünk értelméhez és céljához, valamint kifejezi a hozzájárulásunkat a rajtunk túlmutató társadalom nagyobb jóllétéhez.
Ez a fajta mély lelki kapcsolat elégedetté tehet bennünket a mindennapjaink szintjén, hiszen általa úgy érezhetjük, hogy tartalomban gazdag, produktív foglalkozást űzünk, amely valódi hatással van a saját életünkre és a környezetünkre.
Hivatást akarunk adni állásadóként, vagy munkát?
Az értelemmel teljes munka megéléséhez fontos, hogy mindenekelőtt megértsük és elfogadjuk a saját tapasztalatainkat az élet dolgairól: kik vagyunk valójában, hogyan működik a világ, és milyen módon kapcsolódunk a környezetünkhöz. A munkánk szintjén meghatározó lehet továbbá, hogy hogyan értelmezzük a törekvéseinket, a társas kapcsolatainkat, valamint a munkahelyen betöltött szerepünket.
Szerzett benyomásaink nagyban meghatározhatják a munkahelyi értelemmegélésünket és a karriersikereink személyes elismerését.
Ahhoz, hogy hosszú távon értelmet leljünk a munkánkban és kitartsunk mellette, elengedhetetlen, hogy találjunk magunknak egy rendeltetést, amivel őszintén azonosulni tudunk. A rendeltetésünk akár több életszakaszon keresztül elkísérhet minket, magában foglalhatja az általunk nagyra becsült, átfogó célokat. Motiválhat minket, és struktúrát adhat a mindennapjainkban, kiváltképp a nehéz időszakokban.
Összességében a rendeltetésünk hidat képezhet számunkra a jelen és a jövő között, ezáltal hozzásegíthet minket a szándékaink eléréséhez.
Ha a megértésünk és a rendeltetésünk harmonikusan kiegészíti egymást, az elültetheti bennünk az érzést, hogy a munkánk az életünk értelmének forrása lehet, ami egyúttal megalapozhatja számunkra a nagyobb jóra törekvést.
Törekvés a nagyobb jóra
Ahogy haladunk előre a korral, értékes benyomásokat szerezhetünk, ezáltal tovább érhet a személyiségünk. Szerteágazó kapcsolatokat alakíthatunk ki, elmélyíthetjük a kötődést a hozzánk közel álló személyekkel, sőt, közös nehézségeket, problémákat is tapasztalhatunk.
A szerzett élményeink ezáltal hozzájárulhatnak ahhoz, hogy tovább gazdagítsuk az identitásunkat, az énképünket, valamint a világról alkotott nézeteinket, és felkaroljunk olyan magasztos ügyeket, amelyek alakulása sokunk életére hatással lehet.
Néhány példa szemléletesen rávilágíthat a bennünk lezajló folyamatra: ha úgy látjuk, sokan segítségre szorulnak, akkor missziós szolgálatra jelentkezhetünk, ha úgy érezzük, hogy bajban van a közbiztonság, polgárőri feladatokat vállalhatunk, éppúgy ökoaktivistává is válhatunk, ha úgy gondoljuk, hogy nem elég hangsúlyos a környezetvédelem. Hasonlóképpen, ha világosan megértjük a munkahelyünk stratégiáját és jobbító törekvéseit, akkor könnyebben meg tudjuk találni a magasabb rendű célokat az általunk vállalt részfeladatokban is.
Mikor efféle erőfeszítéseket vállalunk, akkor valójában egy rajtunk túlmutató, nagyobb jóért dolgozunk, és egyesítjük a szándékainkat más hasonlóan elkötelezett emberek törekvéseivel.
Ez a szándék nagyban hozzájárulhat ahhoz, hogy még mélyebben megtapasztalhassuk az életünknek és a vállalt feladatainknak az értelmét.
A jelentőségteljes munka gyümölcsei
A jelentőségteljes munkát hangsúlyozó szervezetekben javulhat a munkamotiváció és a teljesítmény, hiszen munkatársként könnyebben ráláthatunk az erősségeinkre és korlátainkra, így elsajátítva a számunkra legideálisabb módszereket. A munkahelyünk alaposabb megértése által szorosabbak lehetnek a társas kapcsolataink, gördülékenyebbé válhat a csapatmunka, és fokozódhat az elköteleződésünk. Ezzel párhuzamosan csökkenhet a fluktuáció, illetve növekedhet a morál és a termelékenység.
Ha a mindennapjaink során képesek vagyunk hangsúlyosan megélni az értelmet a munkánkban és az életünkben, akkor könnyebb lesz a munkára hivatásként tekinteni, ezzel együtt könnyebben úrrá lehetünk a lelki nehézségeken.
Ha eljutunk oda, hogy egyfajta hivatás a munka, akkor nagyobb jóllétet, boldogságot tapasztalhatunk. Csökkenhet továbbá a munkamánia káros térnyerése, valamint a munka-magánélet konfliktusok, még akkor is, ha hajlandóak lehetünk a kötelezően elvártnál több időt fektetni a feladataink elvégzésébe.
A hivatásként felfogott munkát nagyobb elköteleződéssel végezzük
Azok a vezetői gyakorlatok, amelyek képesek jótékony hatást gyakorolni az elkötelezettségre és a teljesítményre, sok esetben kapcsolatban állnak az alkalmazottak mélyebb értelemmegélésével. Éppen ezért fontos, hogy vezetőként képesek legyünk inspirálni a munkatársainkat a szervezet küldetése iránt, hangsúlyozva annak jelentőségét. A hivatás megéléséhez a küldetéstudat kulcsfontosságú.
Éppen ezért fontos, hogy olyan körültekintő és világos jövőképpel és hivatástudattal rendelkezzünk, amelyet jól tudunk közvetíteni a munkavállalók számára.
Ennek révén a munkatársaink tisztán láthatják azt, hogy a saját tevékenységük hogyan kapcsolódik a szervezet magasabb rendű céljaihoz és a nagyobb társadalmi jóhoz – ezáltal átalakulhat a szemléletük, mindennapi munkából és szükséges megélhetésből hivatást formálhatnak. Mindez képes lehet olyan munkahelyi környezetet eredményezni, amely stabil és vonzó alapot jelent a pszichológiai biztonság és az értelemmel teljes feladatok megtapasztalásához.
Források:
Geldenhuys, M., Łaba, K., & Venter, C. M. (2014). Meaningful work, work engagement and organisational commitment. SA Journal of Industrial Psychology, 40(1).
Steger, M. F., & Dik, B. J. (2010). Work as meaning: Individual and organizational benefits of engaging in meaningful work. In P. A. Linley, S. Harrington, & N. Garcea (Eds.), Oxford Handbook of Positive Psychology and Work. (pp. 131–142). Oxford University Press.
Steger, M. F., Dik, B. J., & Duffy, R. D. (2012). Measuring Meaningful Work: The Work and Meaning Inventory (WAMI). Journal of Career Assessment, 20(3), 322–337.
