A munkahelyi pletyka jelensége többnyire óhatatlanul utat tör magának a munkahelyeken. Valljuk be, sokan szeretjük tudni, hogy mi történik a környezetünkben, kiváltképp, ha mindez ránk is hatással lehet. Gyakran mégis elítéljük a szóbeszédet, és egyértelműen károsnak tituláljuk azt, még akkor is, ha olykor örömünket leljük benne. Felmerülhet a kérdés: a munkahelyi pletyka mindenképp elvetendő bűnös élvezet? A válasz nem feltétlenül fekete vagy fehér, ebből az írásból kiderül, hogy miért. Tomku György cikke.
Többnyire a kötetlen munkahelyi beszélgetések jelentős hányadát munkahelyi pletykának tekinthetjük, jó ideig mégis kevés kutatás született ebben a témában. Ennek egyik oka az lehet, hogy a híresztelések mögött gyakran kapásból hajlamosak vagyunk rossz szándékot vagy kiszínezett mondanivalót feltételezni. Márpedig ha a munkahelyi pletykát károsnak tituláljuk, logikusan következik, hogy igyekszünk védekezni is ellene, ennek pedig látszólag jó módja lehet a mondanivaló figyelmen kívül hagyása.
Szinte már közhelyként hathat, hogy a munkahelyi pletyka rombolhatja a munkahelyi hozzáállást, tönkreteheti egyes munkatársak hírnevét, vagy épp előidézheti az értékes munkavállalók távozását. Egyes eredmények szerint a munkahelyi pletyka valóban csökkentheti a szervezetipolgár-magatartás térnyerését, egyúttal bátoríthatja a munkatársak cinikus megnyilvánulásait.
Mindezek ellenére ma már nem ilyen egyoldalú a jelenségről alkotott tudományos kép. Számos kutatás arra jutott, hogy a munkahelyi pletyka (sőt, nem csak a munkahelyi)serkentőleg hathat az információáramlásra, szórakoztató lehet, megerősítheti a baráti kapcsolatokat, és a dolgok alakulása feletti ellenőrzés eszközeként is szolgálhat.
A munkahelyi pletyka dinamikája
A munkahelyi pletyka megértéséhez fontos megnéznünk a „pletyka” mint olyan evolúciós jelentőségét és fejlődését.
Az evolúciós pszichológia szemszögéből a pletykának akár évezredekre visszanyúló funkciója, haszna lehet. E megközelítés szerint az emberi közösségeink megmaradását merőben meghatározhatja a hatékony tudásmegosztás, valamint az érzelmi összetartozás ápolása. A pletykálkodás hozzájárulhat a biztonságot jelentő kötelékeink fenntartásához, ennélfogva a túlélésünk záloga lehet.
Bár az előítéletek sokszor ezt sugallják, valójában a nemi különbségek sokkal kevésbé játszanak szerepet a pletykálás mértékében. A híresztelések terjedése a férfiak és nők körében egyaránt hasonló, így érdemes figyelembe vennünk azt is, hogy mindenkit egyformán megérinthetnek a szavak.
A pletyka terjesztője és akiről pletykálnak
A szóbeszéd általában valamilyen módon lefelé vagy felfelé értékeli azt az illetőt, akiről a tartalma szól. Ennek folytán minduntalan történik egyfajta összehasonlítás a pletykát terjesztő személy értékrendje és a híresztelés alanya között.
Az összehasonlítás eredményeként a jól teljesítők általában dicséretet kapnak, a rosszul teljesítőknek pedig gyakran megszégyenítés a jussa. A pletyka üzenete tehát egyaránt bírhat pozitív és negatív tartalommal.
Negatívnak tekinthető akkor, ha a személy hírnevét hátrányosan befolyásolja, kedvezőtlen információkat osztva meg egy közösség által elutasított viselkedésről, például a lazsálásról. Ezzel szemben pozitív akkor lehet, ha a pletyka kedvező híreket tartalmaz az alanyáról, dicsérve és elismerve az erőfeszítéseit. Mindezzel együtt, a rossz üzenetű híresztelések gyakran nagyobb súllyal bírnak, ezért inkább maradnak meg hosszú távon az emlékezetünkben, mint a pozitív benyomások.
A munkahelyi pletyka az egész szervezetre kihatással van
Fontos továbbá, hogy a munkahelyi pletyka nemcsak két személyre van befolyással, hanem kihatással lehet a teljes szervezeti kultúrára, az általános munkakedvre és hozzáállásra.
Ezt az átható befolyást fokozza a hit, mely szerint minden olyan szóbeszéd, amely a fülünkbe jut, könnyűszerrel rólunk is szólhatna, még akkor is, ha nem azonosulunk az üzenet tartalmával. A helyzetet tovább nehezítheti, hogy általában csak közvetve értesülünk arról, ha egy híresztelés tárgya hozzánk köthető, hiszen a környezetünkben többnyire akkor pletykálnak, amikor hallótávolságon kívülre kerülünk.
Felmerül ugyanakkor a kérdés, hogy az észlelt munkahelyi pletykák milyen előnyökkel, illetve következményekkel járhatnak számunkra.
A munkahelyi pletyka árnyalt természete
A munkahelyi pletykák rendszerint olyan információkat közvetítenek, amelyek valamilyen értéket hordoznak magukban, és fókuszba állítják a viselkedésünket, a teljesítményünket, az elért sikereinket vagy kudarcainkat. Bár felmerülhetnek magánjellegű témák is a rólunk szóló beszélgetések sokasága között, összességében ezek kisebb súllyal bírnak a munkahelyi tevékenységünk szempontjából.
A szervezeti környezetben elhangzó híresztelések nagy hatással lehetnek mind ránk, mind a munkatársaink összességére. Az így szerzett tapasztalataink tovább alakíthatják a munkához való alapvető hozzáállásunkat és az eredményeinket.
Ezzel összefüggésben a munkahelyi pletyka olyan informális kommunikációs csatornát képezhet, amely nagy teret engedhet az elfogultságtól sem mentes megítélésünknek. Mindez áthágja a formális munkahelyi teljesítményértékelés kereteit, melynek tartalma kizárólag a vezetőnkre és ránk tartozna.
Összefüggés a munkahelyi pletyka és munkateljesítményünk között
Ha a saját megítélésünk szerint elégtelen minőséget produkálunk, természetes, hogy aggódunk, és nagyobb teljesítménynyomást tapasztalunk, különösen, ha úgy érezzük, a munkahelyi pletyka fókusza bármikor ránk irányulhat.
Éppen ezért ha sok negatív szóbeszédet hallunk, akkor könnyen úgy hihetjük, hogy várhatóan minket is kedvezőtlenül fognak megítélni. Bár a jó teljesítmény miatt ránk irányuló figyelem a hírnevünk öregbítését is szolgálhatja, a kudarc lehetősége mégis bénítóan hathat ránk. Ez a tudat nagyobb teher lehet a számunkra, mint az esetleges pozitív pletykák elmaradása.
A fokozott nyomás alatt hajlamosak lehetünk a következményeknek nagyobb jelentőséget tulajdonítani, izgatottabbak lehetünk, és fokozott erőfeszítéseket tanúsíthatunk a munkánk során. Ez akár sikerre is vihet minket, hiszen a kitartás gyakran meghozza a gyümölcsét.
Éppen ezért a valós teljesítményünkre pozitív hatást gyakorolhat a munkahelyi pletyka eredményezte közösségi nyomás, ráadásul sokszor a formalizált értékelésnél nagyobb mértékben.
Fontos továbbá, hogy a teljesítményünket nem csupán az aggodalom hajthatja, a jutalom iránti vágy is kulcsfontosságú motivációnk lehet, amely nagyobb érdeklődést és kreativitást eredményezhet a mindennapi feladataink ellátása során.
„Ezek mindig pletykálnak, megfigyelve érzem magam”
Ha a saját véleményünk alapján a pletykálás igen gyakori jelenség a munkahelyünkön, akkor könnyen megszilárdulhat bennünk az a tudat, hogy állandóan megfigyelnek és értékelnek bennünket. Az ezzel járó folytonos készenlét sok energiánkat lekötheti, jelentősen fokozva az általános leterheltségünket, hiszen kevesebb lehetőségünk nyílhat a feltöltődésre is. Emiatt még több stresszt és elégedetlenséget tapasztalhatunk. Ez különösen igaz lehet akkor, ha úgy érezzük, hogy folytonosan összehasonlítanak minket másokkal.
Ilyenformán a pletykáknak való állandó kitettség jelentősen ronthatja a mentális jóllétünket.
Ezzel együtt, a sok híresztelés jelenléte meggátolhat minket abban, hogy őszintén megnyíljunk, és erős érzelmi kapcsolatokat alakítsunk ki a munkahelyen, még akkor is, ha egyébként alapvető igényünk lenne, hogy támogatást kapjunk másoktól. A pletyka ezen a módon a bizalmatlanság és a rejtőzködés melegágyává válhat, hiszen okkal félhetünk attól, hogy ha megosztjuk valakivel a gondolatainkat és a problémáinkat, akkor a bizalmas információk idővel a nagyobb közösséghez is eljuthatnak a szóbeszédek révén.
Hallgatni arany?
Bár összességében a munkahelyi pletykának vannak kétségtelen előnyei, maradéktalanul a tapasztalt hátrányok sem vitathatóak el a munkahelyi színtéren. Több olyan következtetést levonhatunk a jelenség kapcsán, amelyek a munkahelyek, a vezetők és az alkalmazottak számára egyaránt hasznos tanulságokkal szolgálhatnak.
A vezetőknek tanácsos lehet toleranciát gyakorolniuk a munkahelyi pletykák kezelése kapcsán, révén a híresztelések elterjedtsége kapcsolatban állhat a munkateljesítmény növekedésével. Érdemes ugyanakkor figyelembe
venni, hogy a nagyobb teljesítménynek ára van, hiszen a munkahelyi pszichés jóllét romlása hosszú távon nagy költségekkel járhat a szervezetek számára is.
Emiatt sem a pletykák elfojtása, sem azok bátorítása nem jelenthet megoldást a munkahelyen. Ellenben a világos irányelvek bevezetése, az átlátható kommunikáció és a konfliktusok feltárása jóval meghatározóbb lehet.
A negatív munkahelyi pletykák feldolgozása kiemelkedő szerepet játszhat abban, hogy tudatosítsuk a munkavállalók körében a szavak bántó erejét. Hasznos, ha olyan feladatokat tűzünk ki, amelyek valós kihívást jelentenek, ezáltal lekötik a figyelmet, és hozzájárulnak az összetartás kialakulásához.
A pletykák árnyalt természetére tekintettel fontos, hogy mi magunk is igyekezzünk háttérbe szorítani az előítéleteinket, és figyelembe véve a munkatársaink jóllétét, a mondanivalónkat inkább szemtől szemben beszéljük meg.
Források:
Szvetelszky, Zs. (2011). A pletyka pszichológiája. PTE BTK Pszichológia Doktori Iskola, Pécs.
Tan, N., Yam, K. C., Zhang, P., & Brown, D. J. (2021). Are you gossiping about me? The costs and benefits of high workplace gossip prevalence. Journal of Business and Psychology, 36(3), 417-434.
