Munkahelyi megbecsültség alatt sokan sokfélét érthetünk, a legtöbben viszont azt nem vitatjuk, hogy a jó közérzet szempontjából elengedhetetlen. A visszajelzésnek és az elismerésnek fontos szerep jut a magánéletben és a munkahelyen egyaránt. Felmerülhet a kérdés: mégis mikor beszélünk megbecsültségről, illetve mi történik, ha nem jutunk hozzá kellő mértékben? Tomku György cikke.
A munkahelyi megbecsültséget a legegyszerűbben úgy írhatjuk le, mint egy gesztust, amelyen keresztül valaki világosan kifejezi felénk, hogy értékel bennünket, legyen szó akár a személyiségünkről, erőfeszítéseinkről vagy eredményeinkről. Ennek hatására okkal gondolhatjuk, hogy a másik nagyra becsüli a velünk ápolt kapcsolatát, és ehhez méltóan bánik velünk, megadva számunkra azt a tiszteletet és elismerést, amelyre bizonyos mértékben mindannyian vágyunk.
A rólunk alkotott képet ugyanakkor jelentősen befolyásolhatja, hogy egy adott helyzetben a másik szemében mennyire tűnünk hozzáértőnek, kedvesnek, vonzónak vagy épp morálisan érzékenynek.
A munkahelyi megbecsültség a lelki egészség záloga
Az érzelmeinkre erős hatást gyakorolhat a saját önértékelésünk, különösen annak tükrében, hogy mások mit gondolnak rólunk, hogyan minősítenek minket, és mit jeleznek vissza a számunkra. Éppen ezért az egyik legfőbb hajtóerőnkként szolgálhat, hogy minél magasabbra emelhessük az önbecsülésünket, a saját, illetve a környezetünk értékelése alapján. Ennek eredményét jelentősen meghatározhatja a vélt és valós teljesítményünk, emellett akár a magatartásunk erkölcsisége is befolyásoló tényező lehet.
A munkahelyi megbecsültség (és általában véve a megbecsültség) érzésének központi jelentősége abban rejlik, hogy általa olyan pozitív érzelmi élményekben lehet részünk, amelyek megerősítenek minket, örömet okoznak, és hatást gyakorolnak a büszkeségünk, a lelkesedésünk és a nyugalmunk növekedésére.
Amennyiben a körülményeinket tartósan meghatározzák a jótékony hatások, az önmegerősítő folyamatok is általánossá válhatnak bennünk. Ebben a tekintetben a megbecsültség a lelki egészségünk, illetve a személyes jóllétünk kialakításában és fenntartásában is érdemi szerepet játszhat.
Megerősítés a munkában
Amellett, hogy a megbecsültség jelentős mértékben csökkentheti a belső bizonytalanságunkat, egyfajta társadalmi, közösségi szerepet is betölthet. Mindez a munka világában is gyakran megmutatkozik, ennélfogva a szervezetpszichológia szintén fontos szerepet tulajdonít a témának.
Amikor lelkiismeretesen ellátjuk a feladatainkat, jogosan várhatjuk, hogy igyekezetünket a vezetőnk és a munkatársaink is elismerjék, azonban ha ez mégsem történik meg, akkor könnyen úgy érezhetjük, megfosztottak minket attól a kitüntetett figyelemtől, amelyet megérdemlünk. Az így átélt csalódás hatására valószínűleg kevésbé tudjuk kiélvezni a munkánk gyümölcsét, sőt, úgy gondolhatjuk, hogy nem kaptuk meg a nekünk kijáró tiszteletet.
A megbecsültség tartós hiánya neheztelést ébreszthet bennünk. Mivel az ellenérzéseinket általában nem korlátozzuk le a szűkebb környezetünkre, alapjaiban rendülhet meg a munkahelyünk egésze iránt érzett elégedettségünk és elköteleződésünk is.
Ellenben a megbecsültség kifejezése számos jótékony hatással bírhat, hiszen a felénk érkező pozitív értékelések egyfajta pajzsként szolgálhatnak a munkánk során fellépő nehézségek ellen, és fokozhatják az általunk megélt sikerélményt is. Ráadásul mindez nem csupán a saját javunkat szolgálja, hanem szavatolja a munkahelyi környezetünk egészséges működését, és serkenti a visszajelzés kultúrájának megszilárdulását.
A munkahelyi megbecsültség kifejezése
Dacára annak, hogy egyre több kutatás bizonyítja a munkahelyi megbecsültség kifejezésének fontosságát, a munkahelyi elégedettségre és elköteleződésre gyakorolt jótékony hatását, a munkáltatói törekvések sok esetben nem érnek el valódi változást. Ebben szerepet játszhat az is, hogy a visszajelzést népszerűsítő hagyományos programok gyakran túlságosan általánosak, így kevésbé veszik figyelembe a munkatársak közötti esetleges különbségeket.
Példának okáért, bár elsőre látványosnak tűnhet, sokan kevésbé favorizálják a nagyközönség előtt lebonyolított ünnepélyes díjátadókat, az ő esetükben a megbecsültség kifejezése akár még negatívan is hathat. Nem beszélve arról, hogy a kiemelkedő teljesítmény értékelésén, valamint a munkahelyen eltöltött évek jutalmazásán túl, mennyi más lehetőség nyílhat még a munkatársak elismerésére.
Fontos, hogy a megbecsülésünket oly módon fejezzük ki, ahogyan az a munkatársunk számára a leginkább kedves. Így érhetjük el, hogy hamis benyomások helyett valódi pozitív érzések bontakozzanak ki a másik személyben.
Az elismerés számos formában testet ölthet. Mind közül talán a legegyszerűbb szavakba öntenünk a megbecsülésünket, akár írásban egy levélen keresztül, akár élőszóban egy megfelelő szituációban, társaságban vagy négyszemközt. Köszönetet mondhatunk egy számunkra fontos feladat elvégzéséért, hasonlóképp méltathatjuk a személy elért eredményét és annak jelentőségét.
A közösen eltöltött minőségi idő szintén jelentőségteljesen hozzájárulhat egy kapcsolat fontosságának a kimutatásához. A munkahelyen ez akkor jelenhet meg jól, ha a vezető rendszeresen időt fordít arra, hogy személyesen elbeszélgessen a munkatársaival, illetve részt vegyen a csapat számára meghatározó eseményeken.
Mindezeken túl sokak számára az jelenti a legtöbbet, ha aktívan bevonják őket az aktuális feladatokba, segítik számukra az eligazodást, sőt felkarolják őket, ha lemaradnának a szűk határidők közepette. Ilyenkor a törődésen keresztül azt érezhetik, hogy nem hagyják őket hátra, és fontosnak tartják a részvételüket.
Megint mások a kézzelfogható, jelképes ajándékokban lelik örömüket. Számukra a megbecsültség érzetét jól kifejezheti, ha megajándékozzuk őket a kedvenc finomságukkal vagy a hobbijukhoz kötődő aprósággal. Ez a fajta gesztus azonban csak akkor működik, ha valódi tartalom és törődés rejlik az ajándék mögött, máskülönben az könnyen sekélyessé és tartalmatlanná válhat. Az anyagi javak kapcsán sokakban felmerülhetnek olyan egyéb ösztönzők, mint a fizetésemelés és a prémium. Ezek az elemek valóban a teljesítményértékelési rendszerek fontos részét képezhetik, azonban a tapasztalatok szerint önmagukban nem alkalmasak a megbecsültség érzésének az elmélyítésére, mivel gyakran hajlamosak vagyunk hamar úgy tekinteni a pluszjövedelemre, mint ami mindig is kijárt nekünk.
A fentebb felsorolt szempontok mellett sokszor a hétköznapok apró mozzanatai sem elhanyagolhatók az elismerés kifejezésében, legyen szó egy gratuláló kézfogásról, egy spontán karnyújtásról vagy érintésről, természetesen tiszteletben tartva a másik személy énhatárait.
Ha képesek vagyunk megtalálni a megbecsülés kimutatásának legfrappánsabb módjait, akkor javulhat a munkatársainkkal való viszonyunk, csökkenhet a hiányzások mértéke, nőhet az általános elégedettség és elkötelezettség, nem beszélve arról, hogy még egy küzdelmes munkanap után is boldogan zárhatjuk a sorainkat.
Tomku György cikke.
Források:
Pfister, I.B., Jacobshagen, N., Kälin, W. & Semmer, N.K. (2020). How does appreciation lead to higher job satisfaction? Journal of Managerial Psychology, 35(6), 465-479.
White, P. (2017). How do employees want to be shown appreciation? Results from 100,000 employees. Strategic HR Review, 16(4), 197–199.
